College football 2014 – FBS beharangozó

Időhiány és egyéb tényezők miatt nem ez lesz életem főműve, de egy külön cikket mindenképp szánni akartam az egyetemi amerikai futball idei szezonjának kezdetére. Mint minden NCAA-s téma, már maga az “FBS beharangozó” is annyira sokrétű dolog, hogy az ember könnyen elfeledkezik a részletekben, a célközönséget pedig továbbra is borzasztó nehéz behatárolni. Véleményem szerint aki college footballt néz itthon, az biztosan nem szorul már különösebb szájbarágásra (és angol nyelvű anyagból szerencsére teli a padlás), az újakat viszont csak a meccsek tudják igazán megfogni, legyen bármilyen is a hozzá gyártott tartalom minősége, kedvcsinálásnak általában elég vérszegény. Különös 22-es csapdája ez, amihez egy jól felépített tv-s támogatás tudna csak muníciót biztosítani, mint az NFL-Sport tv kapcsolatánál, ám a szélmalomharc csak elkeseredettebb lett azzal, hogy a digi sem közvetít már NCAA-t. Ennyit tehát a siránkozásból, örüljünk, hogy végre hónapokon keresztül van mit nézni!

Annyi bizonyos, bárhogy alakul, a 2014-es történelmi idény lesz. 1869 óta először dől el rájátszás során a bajnoki cím sorsa, és hiába tűnik az avatatlan szemlélő számára a 4 csapat kevésnek, hatalmas lépés ez az elmúlt 145 év ismeretében. Az elődöntősöket kijelölő 13 tagú bizottságot is garantáltan sok kritika fogja érni, de a cfb-ben mindig inkább felkarolták a vitákat, mintsem ellenezték volna. A College Football Playoff részléteiről már írtam gyorstalpalómban.

Aki nem követte abszolút a holtszezonban a híreket, megkímélte magát számos sportjogi szakkifejezés megismerésétől, volt itt szakszervezetesedés (a Northwestern játékosok kezdeményezése), autonómia (az öt legerősebb konferencia, a “Power 5” kvázi új szintre emelkedett), pereskedés a NIL-ért (értsd a sportolók szerepléséért – nem – fizetendő kompenzáció az O’Bannon- és Kessler-ügyekben), és agyrázkódások miatt, és e fenyegetések nem is tűnnek el hamar, de legalább egy ideig lehet újra a tojáslabdára fókuszálni.

Történtek persze futballhoz szervesen kapcsolódó érdekességek is: elindult az SEC Network, a Southeastern Conference saját csatornája, a megtestesült Sátán, Bobby Petrino visszatért Louisville-be főedzőnek, míg Charlie Strong a Texashoz távozott, a keleti parton a James Franklin Penn State-hez, a nyugatin Chris Petersen Washingtonhoz való kinevezése bolygatta meg az erőviszonyokat. Franklin a Vanderbiltnél ért el fantasztikus sikereket (a Commodores lehetőségeihez képest), Petersen a Boise State mágusaként ismert, győzelmi aránya jelenleg a legendás Knute Rockne-nél is jobb.

A címvédő Florida State Heisman-díjas irányítója Jameis Winston ráklopási ügyével vétette észre magát, azonban ő nyugodtan játszhat, nem úgy, mint a komoly vállsérülést szenvedő Braxton Miller, az Ohio State egész évre kieső QB-ja. Az újoncok közül előzetesen ezúttal amúgy most egy futót övez majd kiemelt figyelem, Leonard Fournette az LSU-ban próbál meg RB létére első true freshmanként Heismant nyerni. További nagy nevekért az előszezoni All-American kereteket érdemes böngészni, a USA Today csapategységekből is összeállított egy top listát.

Három futballprogram új stadiont avat (Baylor, Houston, Tulane), miközben az LSU és a Texas A&M is jelentősen bővíti eddig sem kicsi otthonát, utóbbi kettő, a Tiger Stadium és a Kyle Field már 100 000 fő feletti kapacitással bír. Ilyen előzetesekben ki szokás emelni a jelentősebb non-konf mérkőzéseket, lista helyett ismét magamat idézném. Bár a bowl.hu fórumán az NFL pályán rendezetteket írtam össze, nem semleges helyszínen játszott meccsből sajnos egyre kevesebb van. Üdítő kivétel a Michigan State @ Oregon a második héten, a Notre Dame @ Florida State október 18-án (ez az Irish új ACC-s kontraktusának köszönhető) a Stanford @ Notre Dame október 4-én, a Notre Dame @ USC november 29-én (brutál az ND menetrendje), az Auburn @ Kansas State szeptember 18-án, illetve a Miami @ Nebraska szeptember 20-án, meg nyilván olyan állami rivalizálások, mint a Florida vs Florida State, Clemson vs South Carolina, Georgia vs Georgia Tech.

Végezetül pár szóban az egyes csoportok esélyes kimeneteléről: az ACC újfent a Florida State és a Clemson párharcáról fog szólni, ám mivel egy divízióban is szerepelnek (Atlantic), a döntőbe a Coastalból egy náluk egy klasszissal gyengébb csapat is odaférhet, mint tavaly a Duke, mely akár idén is lehet a Duke (vagy a Georgia Tech, vagy a North Carolina, vagy a Miami, vagy a Pittsburgh, vagy a Virginia Tech). A Big 12-ben a Baylor és az Oklahoma jelenti a krémet, mögöttük a Kansas State, a TCU és a Texas Tech, szorosan a hátukban a Texas és az Oklahoma State, a hátsó régióban az Iowa State, Kansas, West Virginia trióval. A konf igen fejnehéz. A Big Tenben a Penn State még mindig nem szólhat bele eltiltás okán a fontosabb kérdésekbe, az előző két finalista, a Michigan State és az Ohio State pedig egy divízióba került a Rutgers és a Maryland csatlakozásával. Keleten ők, nyugaton a Wisconsin, esetleg az Iowa vagy a Nebraska válthatja meg jegyét Indianapolisba. A Pac12-ben a Stanford és az Oregon számára a rájátszásról való lemaradás is tragikus lenne, nemhogy a keleti div elvesztése, noha valakinek biztos búslakodnia kell. Nyugatról a UCLA akár a Playoffba is befuthat, de ehhez a USC, az Arizona és az Arizona State skalpja is muszáj, ami közel sem egyszerű feladat. Az SEC-ben szintén többtényezős mindkét csoport, papíron Georgia /South Carolina és Alabama/Auburn/LSU versenyfutás várható Atlantáért és egyben Arlingtonért, a nagydöntő helyszínéért. A Florida, a Missouri, a Tennessee, az Ole Miss vagy a Texas A&M sikere viszont egyik ellen sem teljességgel elképzelhetetlen. Az American immár nem tartozik a nagyágyúk közé, de a Houstont, a UCF-t vagy az East Carolinát feltétlen ildomos legalább fél szemmel követni. A Conference USA-ben a Marshall célja kizárólag a veretlen alapszakasz lehet, a MAC-ban a Northern Illinois-Bowling Green döntő ismétlése eléggé adja magát. A Mountain Westben a Boise State újra visszatérhet a csúcsra, ezt igyekezik megakadályozni a legjobb sansszal a Utah State, a Colorado State és a San Diego State. A Sun Belt egyeduralkodója a Louisiana-Lafayette, ahol már olyan magasan a léc, hogy a “sima” 8-9 győzelmes alapszakasz és a New Orleans Bowl mondhatni csalódást jelentene, holott pár éve álmodni sem mertek New Orleansról sem.

Advertisements

College football 2014 – FBS beharangozó” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Visszajelzés: Best of College Football 2014 | ncaahungary

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s